Elmentem a Balaton jegére, hogy végezzek magammal. Nagyon nem bírtam már a hazudozást. Kimerített az ide-oda járkálás. Noémi felé húzott a szívem, de Tímeát is szerettem. Találtam egy léket, ahol Krisztyán holttestét dobta ki a víz. Biztos a menekülése következtében esett bele. Nagyon megijedtem. Elfutottam, visszamentem Noémihoz és gyermekünkhöz, Dódihoz, aki már a második volt (mert az első meghalt), még nem említettem, hogy mi volt a neve és még nem esett szó a második gyerekről. Megígértem nekik, hogy örökké velük maradok. Nagyon felszabadító pillanat volt, amikor végre eldöntöttem, hogy kivel maradok.